English Version
Coming Soon..
Két és fél éve beszéltük Tibi barátommal, hogy jó lenne megmászni egy négyezrest. Mivel a Gran Paradisot tartják a legkönnyebben teljesíthetőnek közülük /milyen lehet a többi?/, erre esett a választás.
20 percenként bement valamelyikünk és újra megkérdezte, hogy nincs-e szabad hely, nem alhatunk-e az étkezőben hálózsákban, vagy esetleg kinn a teraszon bivakolva. A harmadik ilyen akciónk után csodák csodájára lett két hely..
Újra Adlitzgraben! Hétvégén ismét ezt a remek, sok kemény mászással kecsegtető, de nem utolsósorban gyönyörű sziklát választottuk.
Igazából dróton húzzuk magunkat, lépést pedig a nehezebb részeken megkönnyítik a betett és veszélyesen kiálló vasrudak
Az első két kötélhossz nagyszerű, technikás táblamászás némi piazzal bolondítva..
Kora délután Aszuval Hobó bölcs, örökérvényű zenéjét hallgatva indultunk a Hohe Wand felé..
Nagy izgalommal vártam első kisebb tengerentúli túrámat, amelyet Long Island-i kis fészkemből kezdtünk meg. Az úticél New Hampshire, Mount Washington.
A Poestingtal egymás után sorakozó sziklatömbjei közül szombaton mi a Kalkofen mészkőfalát választottuk
A Vogelwandon szerettük volna próbára tenni mászó tudásunkat, de az időjárás közbeszólt.
Az utóbbi hónapokban kicsit hanyagoltuk ezeket a nehéz utakkal teli falakat, már hiányoztak az áthajló sziklákon vezető kemény, sokszor igen technikás mászások.
Pénteki kirándulásunkhoz olyan sziklát próbáltunk keresni, ahol a lányok és Erik biztonságosan tudták gyakorolni az előlmászás technikáit.
Peti, a pár héttel ezelőtti túránk képeit nézegetve kedvet kapott, hogy próbára tegye mászótudását Arnsteinwand áthajló falain.
Idén is sor került Paklenicai túránkra. Nem teszem hozzá, hogy a "szokásos", mert ezúttal egy kicsit más jellegű és hangulatú volt, mint a korábbi években.
Sport utak, vagy több hosszas mászás? Végül úgy döntöttünk, legyen mindkettő.
Örülök, hogy megmásztuk, gyönyörű út, még ha olykor erőltetett is az út vonalvezetése
Számomra a kalauzban is szereplő vas „T-lépés” és a csúcshoz közeli kürtő volt a legizgalmasabb.
A sziklákhoz érve pazar látvány fogadott minket. A kő a sötétvöröstől a feketéig minden színben, fantasztikus formákban és alakzatokban díszelgett.
Végül az utolsó kötélhossz egy gyönyörű fehér sima reibungtáblán vitt fel, amelynek kulcsrésze igen érdekes technikát kívánt
Az áthajló falakhoz szükséges erőnlét megszerzésén még dolgozniuk kell, mert a függőágy igen hamar előkerült.
Egyetlen kérdés volt csak az úttal kapcsolatban, milyen ruhában másszunk?
A Weichtalhaus Parkolójában kiugrottunk a kocsiból, és a Weichtalklamm-on keresztül célba vettük a hegy csúcsát.
Reggeli érkezésünk után mindenki vadul forgatta a kallert, általunk még érintetlen utakat keresve
A falat reggeltől estig süti a nap, így ideális választás kora tavaszi, vagy késő őszi mászásokra.
Egy másik finalé - felderítő útra indultunk a Maximilianswandot keresve. Ugyan nem találtuk meg, de amit találtunk az csodaszép volt.
Barátaimmal, Tibivel, Attilával és Szeli Lacival már december óta terveztünk egy téli túrát
Gondoltam ha már ott vagyunk megéri ott maradni még egy napot és kiruccanni Fehér-kőre, legkedvesebb szikláim egyikére.
Vasárnap a januári hirtelen jött tavaszi idő hatására, az aktuális bécsi mászótermi tréningünket sziklára cseréltük.
A 2010-es évet a Kletterhalle Wien minden igényt kielégítő mászó termében zártuk, és az újév első mászásaira is itt kerítettünk sort.
Vagy 12x másztuk, innen-onnan-amonnan, voltak szinte áthajló részei is, meg tömöttebb kemény részek is, ahol alig bírtam a csákányt beverni, mindig kipattant.
A komor téli időben igazán jóleső érzés visszanézni ennek a novemberi napsütéses mászásnak a képeit. Samu írt egy klassz beszámolót róla, így utólag közzé is tesszük.