Rax Wachthüttelturm Weichtaler Trachtenkirtag 240 m (7)

Idén először indultunk el a lenyűgöző Höllental völgy falai közé, ahol a kalandot és a nyugalmat egyaránt meg szoktam találni.
 
Odavezető utunkat változatos időjárás kísérte (szakadó eső/napsütés), de a szerencse velünk volt és a parkolóban felszerelkezve kellemes hőmérsékleti viszonyok között indultunk felfelé, a beszállóhoz vezető rövid túrára. Utunk első biztosítási pontjait hamar meg is találtuk, itt már kezdett párássá válni a levegő.
Ahogy haladtunk a hosszok leküzdésével úgy kerekedett fel a szél, ami fekete fellegeket sodort felénk. Ekkor már túl voltunk az út kulcsrészén, ami egy 7-es nehézségű, kiváló táblán vezet keresztül. Innentől sietősebbre vettük a tempót, az utolsó 3 hosszból egy fantasztikus 6+ -os szakaszt már a csöpögő esőben, villámlások és égzengés közepette másztunk át.
Az út nagyon jól biztosított, a tájékozódás igényel tapasztalatot, a kő minősége sem kifogásolható, nem volt sem csúszós, sem lépésszegény.
Amint kiszálltunk az útból le is szakadt az égi áldás, innentől kezdve már nem rohantunk, mert mindenképp meg volt pecsételve a sorsunk, tehát a biztonságos lejutást választva kezdtük meg az ereszkedést, a csúszós köveken és avaron vezető ösvényen. Az izgalmakat még fokozta a csurom vizes drótkötél, amit elvileg azért rögzítettek a falba, hogy segítse a lejutást. Kedvenc részem a kőfolyás volt, ahol sarokkal a kövek közé süllyedve iszonyatos sebességgel lehet lefelé rohanni.
 
A parkolóban már csak a mi autónk állt magányosan. Beszaladtunk a közeli alagútba, hogy száraz körülmények között vethessük le, majd pakoljuk el felszereléseinket. Ezek után mi is „menekülőre” fogtuk, és eltávolodtunk a völgytől.

---