Flatz

Szeretek Flatz-on mászni.. első sziklamászásaim egyike is itt zajlott. A könnyebb utakat mészkő zsebek és üregek, az igazán nehezeket pedig pici peremek-mészkő pikkelyek borítják. A déli tájolású napsütötte falak egészen barátságossá teszik a helyet, annak ellenére, hogy sok helyen egy már-már kellemetlenül szűk párkányról kell biztosítani. Bécstől már távol esik Flatz am Ternitz falucska, így szombati napra is megfelelő választás lehet, ha a fővárosi sziklamászók özönétől tartunk. Igaz, a környékbeliek azért így is szép számmal képviselték a "hazai csapatot". Beszélgettünk egy bácsival aki 42 éve mászik ezeken a köveken.. tudott is minden utat fejből és valamiért kényszeresen kiabált utasításokat és olyan bíztató mondatokat nekünk, hogy "nem a te fokozatod", "nagyon nehéz ott az a rész"...  

Az UIAA5-7 fokozatok közötti tartományt céloztuk meg, ezekből meglehetősen sok található a déli tájolású tömbökön. Ahogy a (mászó)iskolában tanultuk, balról jobbra haladva mászogattuk felváltva a 20-25m hosszúságú utakat. A bal szélen 10m-es, három nyúlásos kis biztosított "boulder" utak is remek szórakozást nyújtottak míg nem volt szabad a következő kiszemelt hosszabb út. Délután átmentünk a középső szektorba, ahol egy klasszikus '86-ban épült erős 6-os úton örömködtünk és a West Kante 6- (mint utóbb kiderült) 7-es folytatását projekteltük, sajnos sikertelenül. Így a mászás végén két menetben beereszkedéssel voltunk kénytelenek menteni a felszerelést, aminek a legnehezebb része a fal tetején lévő erdőben a megfelelő stand megtalálása volt. :)
Jólesően elfáradva indultunk vissza Sopron irányába fél6 körül.

Peti