Időpont:

Helyszín:

Beszámoló:

Résztvevők:

Frisbee Platten

- sziklamászás -

Frisbee Platten

2014_06_01_Schwarzau_Gebirge_Frisbeeplatte_021.jpg
Izgatottan vártam már a vasárnap reggelt, és motivált is voltam kellőképp, mióta Attila elárulta a hétvégi úti célunkat!
 
Ismerős utakon haladtunk, néha eltérve a tervtől, majd korrigálva, visszatérve a jó irányba. Belépve a Höllental völgyébe egy új, csodálatos világ tárult a szemem elé, ahol még soha nem jártam. A völgyben kanyargó, helyenként vadul ereszkedő patak mentén emelkedtünk egészen Schwarzau im Gebirge település fölé, másfél kilométerrel.
Az autót egy útszéli parkolóban hagyva, neki is láttunk a Frisbee Platten megközelítésének, ami majdnem 300 méter szintkülönbséggel magasodott fölénk. A felmenet meredek ösvényeken, néhol csúszós gyökereken, vagy épp sáros köveken keresztül vezetett. A túrabot itt nagyon jó szolgálatot tett, főként a fél perces pihenőknél, amikor is volt mire támaszkodni a légszomj csillapítása közben.
 
A felhős, 15°C körüli időjárás kedvező volt egy ilyen felfelé kaptatáshoz. A beszállók tövéhez elsőként érkeztünk, a csend, a nyugalom és a friss, hűvös, oxigéndús hegyi levegő fogadott minket. Napközben sem érkezett társaságunk, aminek kiváltképp örültem, így semmi és senki nem zavarta meg a mászás és a természet adta csodák élvezetét és a tökéletes harmóniát, ami ember és kő között kialakulhat.
Mindannyiunk tanult, vagy tapasztalt valami újdonságot, amit egyrészt az érdes, kiválóan tapadó mészkőnek, másrészt a két-három kötélhosszas utaknak köszönhettünk.
Peti türelmesen elkezdte Zsuzsit felvértezni a több kötélhosszas mászáshoz szükséges technikai ismeretekkel, amit aztán a gyakorlatban is fejlesztettek egész nap, nagyon jó eredménnyel.
Laura is megtapasztalhatta milyen érzés az, amikor a mászócipő nem csúszik le a magnéziás, agyontaposott lépésekről, és már hosszabb, 30-35 méteres utakkal is bátran megküzdött. Gergő pedig lehetőséget adva engedte, hogy gyakorolja az előlmászó biztosítását, természetesen eleinte felügyelettel.

Attila és én több 2-3 kötélhosszas utat küzdöttünk le, a 7-es nehézség körüli, helyenként tükörsimának tűnő reibung táblákon, amiken az előrehaladás sokszor reménytelennek tűnt, ám mindig megtaláltuk a megoldást. Az adrenalin szintet gyakran tolta az egekbe, az a zuhanás és továbbhaladás közti érzés, amit egy hajszál választ csak el, a semmi és a valami közt, egy fél újpercnyi lépésen egyensúlyozva, tapogatva a falat, hogy egy apró kitüremkedést találva tovább keresgélhessünk, majd folytathassuk a biztosítási lánc kiépítését. Egy-egy köztes elhelyezése hatalmas katarzist váltott ki, s nyugtatóan hatott az előtte pár méteren megnőtt pulzusszámra.
Attilával kipróbáltunk egy számomra új, de azonnal megtetsző ereszkedési formát, amikor a két mászó a standból egy-egy kötélszáron ereszkedik le egyszerre. Kiváló módszer, jelentősen felgyorsítja az ereszkedést, s közben még társalogni, vagy épp versenyezni is van lehetőség, hogy ki ér le előbb.
 
Úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára egy fantasztikus, élményekkel teli nap volt ez, rengeteg tapasztalattal gazdagodva, ebben a lenyűgöző környezetben, aminek egy zápor vetett véget. A jóleső fáradtságot érezve, azonban az a gondolat kavargott a fejemben, hogy erről a helyről nem szívesen indulok haza. Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára jártam itt!

Ha tetszett a beszámoló, oszd meg másokkal is!

Térkép

Galéria

Frisbee Platten

Ezeket olvastad már?


Schneeberg és Rax körök

Bejártuk a Rax - Schneeberg teljesítménytúra (maraton) útvonalait, egyenlőre külön-külön félmaratonként. A Rax és Schneeberg…

Hohe Wand Espresso Doppio 180 m (7)

Az erre a hétre eső Hohe Wandi mászó métereink teljesítésére egy igazi sportos útvariációt, az…