Höllenthal Fuchlslochgraben

Az új helyek felfedezése mindig izgalommal tölt el, és újabb löketet ad a mászással kapcsolatos motivációm terén, ez vasárnap is így volt.
 
Lógott az eső lába, és az előrejelzés sem volt túl bíztató, de Gergő és Attila egy percig sem gondolkozott azon, hogy elinduljunk-e, mondván az áthajló falak úgy is megvédnek minket az elázástól.
Egy másfél órás autózást követően meg is érkeztünk a Schwarza patak völgyébe, ahol autónkat hátra hagyva egy lenyűgöző környezetben tett rövid séta után el is értük a beszállókat.

A számunkra új, Gergő által azonban már korábban felderített falszakasz 6- és 8- nehézség közötti utak megmászásának a lehetőségét kínálta, ami ki is merítette az ott töltött időnket. Jellemzően nagyfogásos dőlő falról van szó, tehát kiváló tanító és edző lehetőség ez mindenki számára, aki ebben a nehézségi fokozatokban a határait feszegetni kívánja.
Végül megérkezett az eső is 5 óra körül, de mivel tényleg védve voltunk a sziklák által, még egy levezető mászáshoz mindhármunknak volt még kedve, s így a leveleken kopogó esőcseppek tették különlegessé az ott töltött utolsó perceket.

Az eső eláltával összepakoltunk, majd legyalogoltunk a patakhoz, ahol Gergő vett egy combközépig érő hűsítő fürdőt, én pedig kavicsgyűjtés közben szemügyre vettem a patak két partján magasodó hatalmas fákat, de már ”highline-os” szemmel. Nem titkolt tervem, most hogy néhány hónapja komolyabban foglalkozom a slackline-on való egyensúlyozás gyakorlásával, hogy a patak felett a közeljövőben átsétáljak a 25 mm széles hevederemen.
 
Végül autóba ültünk és elindultunk a jól megérdemelt sült húsok irányába!

---