Időpont:

Helyszín:

Beszámoló:

Résztvevők:

Zillertal Trekking

- hegyi túra -

Zillertal Trekking

zt7.jpg

"Hétkor ott vagyok értetek" - mondtam a vasárnap esti grillezésnél a többieknek, de aztán 7.20-kor még az udvaron dobáltam a csomagtartóba a hátizsákokat. (Késés #1) Már mindeki a kocsiban ült mikor kiderült, hogy nincs GPS-ünk (#2)
Újabb kör a városban, Sopron tábla 7.15 helyett 8:00. A Sopron - Zillertal út kicsit több mint 6 óra lett volna, kétszer is araszolásra kényszerültünk a torlódások miatt így már Salzburgba is több mint 4 óra alatt sikerült eljutnunk (#3). Szerencsére Berchtesgaden-be eleve egy kis kultúr programot szerveztünk pihenő képpen, Tudjukki nyári rezidenciáját látogattuk meg. A Kehlsteinhaus aka. Sasfészek sajnos hatalmas csalódás volt. 16 eur-ért busszal felvisznek Obersalzberg-ből, utána vársz egy liftre (15-45 perc), aztán ott találod magad a helyen ahol a Führer leggonoszabb terveit szövögette, de semmi nem róla szól. Az egyébként impozáns panorámájú ház ma már csak egy közepes alpesi vendéglő horror árakkal. Szerintem senki nem azért fizet be az egyébként laza fél napos programra, hogy egy ilyen demagóg módon "fertőtlenített" helyet nézegessen, szóval egészen nyugodtan mondhatjuk, hogy lehúzás áldozatai lettünk. (A völgyben van egyébként egy múzeum ahol bárki kedvére elmélyedhet a rémtettekben, de arra már nem volt időnk..)
A nagy csalódás után gyorsan fellógtunk egy korábbi, a völgybe induló buszjáratra, így erős 2 óra alatt lezavartuk a programot és "csupán" másfél órányi késéssel (#4) szedtük fel Katit a salzburg-i állomáson. Így teljessé vált a túrázó csapat, de még jó egy órát vergődtünk mire kikeveredtünk a délutáni csúcsból (#5) és még az autópályán is újabb araszolós szakaszokban volt részünk (#6).
Az ég már szürkült, mikor a Zillertal völgyébe kanyarodtunk. Mire megtaláltuk túránk kiindulópontját a Ginzling feletti Breitlahner kereszteződést az egyik oldal-völgyben, már teljes sötétség formájában kumulálódott a sok-sok ### késés ###... A sötétből egyszercsak előugró parkolóőr teljesen ki volt akadva, hogy ilyenkor érkezünk és mérgében le is gombolt minket 8 eur-val.

A tervezett túra az épp az előző hétvégén 46. alkalommal megrendezett Zillertaler Steinbockmarsch  teljesítménytúra útvonala volt, csak visszafelé. Összesen 29km, 1850m körüli pozitív szinttel, amit mi két és fél napra osztottunk el és kiegészítettünk egy az eredeti útvonalban nem szereplő Greizer hüttéig vezető kis kitérővel (+400m szint, kb. 4km).

A parkolóból (1256m) 21.15-kor fejlámpánk fényénél indultunk el a Berliner hütte (2042m) irányába (szintidő 3 óra), miközben reménykedtünk, hogy a személyzet nem páros lábbal fog kirúgni, amikor majd éjfél körül megérkezünk a házba. Útközben eleredt az eső, ami hol jobban, hol kevésbé boldogított minket a Zemm völgyében vezető, kezdetben lankás, majd kíméletlenül emelkedő murvás műúton haladva. Az Alpen Rose nevű ház még éber lakói a jó meleg kantinból kifelé tekintgetve 11 óra körül öt vándorra lehettek figyelmesek, akik bőrigázva, de lendületesen tértek rá egy keskenyebb, a völgy vége felé vezető ösvényre.

Éjfélt ütött az óra mikor beléptünk a Berliner ház mesébe illő faborítású előcsarnokába. A kassza és az ebédlő sötéten tátongott, a Trockenraum szinültig tele volt bakancsokkal és száradó ruhákkal. Egészen szürreális élményben volt részünk: a folyosókon és az előcsarnokban égett a villany, de teljes csend honolt az épületben. Kinn csepergett az eső, fújt a szél, az ódon épületben pedig rajtunk kívül mindenki mélyen aludt, senki nem foglalkozott velünk, szabadon jártunk-keltünk az impozáns házban. Már a telefonos foglalásnál mondták, hogy sokan lesznek aznap, így nem is nagyon mertünk benyitogatni a hálóhelyiségekbe, inkább csak valami zugra vágytunk ahol meghúzhatjuk magunkat reggelig. Áron felderítette a hüttét belülről, én pedig a Winterraum-ot keresve körbejártam az épületet kívülről. Szerencsére egy különálló kisebb épületben megtaláltam és még pont akadt négy üres matrac a földszinten, egy ötödiket pedig a raktárból csempésztünk ki mellé. Így végül egy remek kis "privát" szállást sikerült varázsolnunk magunknak, ahol kissé hideg volt ugyan, de csak magunk voltunk és az éjszaka további részét nyugodt pihenéssel tudtuk tölteni.

Sajnos az időjósoknak részben igaza lett, reggeltől kezdve szomorkás, felhős, néha csapadékos napra ébredtünk. Szerencsére azért az ígért délutáni viharok elmaradtak. A reggeli melletti tervezgetésnél már igen halványnak tűnt a kiszemelt Zsigmondyspitze megmászásának esélye és mikor a Schwarzensee tengerszemhez (2472m) értünk, a csöpögő esőben és a csúcsokat súroló felhők gyűrűjében végül minden remény szertefoszlott.

Ettől függetlenül kiadós túrában volt részünk: a Berliner Hüttétől indulva 800m-t emelkedve megmásztuk a (Nördliche) Mörchener hágót (2872m), majd a Floiten völgybe leereszkedve ismét másztunk kb.400 métert a Greizer Hüttéig.
Mindenki elfáradt ugyan, de derekasan viseltük a hosszú fel- és lemeneteket. Első nagyobb alpesi túráját teljesítő Ildi barátunk is végig nagyon szépen és kitartóan jött, látszólag minden különösebb erőfeszítés nélkül tartotta a jó tempót. A táblák szerinti szintidő 7 óra, nekünk 6 és fél alatt sikerült megjárni az utat több hosszú pihenés beiktatásával. 

A Greizer ház tulaja rafkós (és bunkó) fickó, árlap nincs és nagyon magas a kaják és a sör ára. Fejenként 20-30 eur-t hagytunk ott a kiadósnak sem mondható vacsiért. 
Másnap fél 9 körül indultunk el lefelé a Floiten völgyben. Sietős tempónknak köszönhetően 30 perc alatt a völgy mélyén, majd további másfél óra monoton (de szép panorámájú) gyaloglás után Ginzling településen voltunk. A siettség hasznosnak bizonyult, elértük a buszt, ami visszavitt minket a Breitlaner kereszteződésnél hagyott autónkhoz. (2 óránként jár, 3.60 eur-ba kerül a gyenge 10 perces út..)

Bár a napot egyszer sem volt szerencsénk megpillantani, a Ziller völgy monumentalitása és a hegyek szépsége így is lenyűgöző volt. Biztos vagyok benne, hogy a valaha élt egyik legnagyob magyar alpinistáról, Zsigmondy Emil-ről elnevezett csúcshoz még visszatérünk egyszer és talán a Zillertal más híres mászóútjai és boulderei is szerepelnek majd hegy- és sziklamászó programjaink között. 
 


Ha tetszett a beszámoló, oszd meg másokkal is!

Térkép

Galéria

Zillertal Trekking

Ezeket olvastad már?


Watzmann Überschreitung

"Találkozzunk Salzburgban 9-kor". Így hangzott a pár héttel ezelőtti soproni találkozónk utolsó mondata. Ádám barátommal egy…

Schneeberg

Szerencsére idén már március közepére nagyjából elolvadtak a közeli hegyekben máskor május végéig kitartó hósapkák.…