- sítúra -
Reggel 7-kor Erik a hátsó ülésen ébredező síléceimre dobta a boardját és ismét úton voltunk. Ezúttal ő nézett ki egy Mürzsteg melletti helyet, de kiderült, hogy oda már nem jutott elég hó az utóbbi hetek havazásaiból és a napokban az alpok alacsonyan fekvő régióira támadó olvadás is utolérte már. Elhatároztuk, hogy addig megyünk nyugati irányba míg nem találunk magunknak havat, sok-sok havat. Szerencsére bő 10 perc céltalan autókázás után a Niederalpl sípálya (140km Soprontól) parkolójában találtuk magunkat ahol már méteres hófalak vették körül és a környező hegyek is hívogatóan fehérlettek körölöttünk.
A parkolóban több túrasíelő is készülődött, gondoltuk csatlakozunk, akárhová is mennek. Erik a biztonság kedvéért azért rákérdezett az egyik párosnál, hogy snowboard-al is járható-e lefelé a terep: "Végülis, ja.." volt a válasz, így felcsapta a hótalpakat, én a fókát és már másztunk is felfelé a pályával szemközti hegyre. Egészen a Sonnenalm platójáig emelkedtünk, ahol igazi idilli téli tájkép fogadott minket behavazott kis házikókkal, 20 centi friss porhóval és szikrázó napsütéssel. Na végre! Márciusra csak lett annyi hó itt is, hogy lehessen síelni vadban'.
A túrának még messze nem volt vége, kissé keleti irányba fordulva, a Kleiner Wildkamm tetejét célozták az előttünk haladó párosok és mivel a ritkás erdővel tarkított hegy nagyon jó lecsúszási lehetőséget ígért, mi vakon mentünk utánuk. Kb. 20 perc kapaszkodás után a Kleiner Wildkamm alatti gerincen értük utol a többi párost, akik már a lemenethez készülődtek. Mi még megcéloztuk a csúcsot ahová már nem vezetett nyom (gondoltuk ha már feljöttünk idági nézzük meg mi van a tetején). Keresztet nem találtunk, így a nagyobb, sziklás Grosser Wildkamm-ra átvezető gerinc tövében egy szélvédett helyen szereltünk át. Lsd. Erik pucér képe. :)