Hohe Wand Sonnenhur 180 m (6+)

Ismét egy hétvége, ismét Hohe Wand. Ezúttal Attilával és Aszuval mentünk mászni. Az idő ezúttal is nagyon jó volt, sőt néha még egy kicsit melegnek is bizonyult. Attiláék ezúttal a "Zukunftsweiser" nevű utat mászták, mi pedig (azaz Ádám és én) a "Sonnenhur" mellett döntöttünk. Az előző alkalom után nagyon izgatott voltam, és egy kicsit talán túlzottan is magabiztos.

Reggel 9-kor indultunk, és nagyon jól haladtunk, úgyhogy 11-re bőven odaértünk az út elejéhez. Természetesen ezúttal is várakoznunk kellett, mert már voltak előttünk az első kötélhosszban. Végül, laza háromnegyed óra után, el tudtuk kezdeni a mászást. Most Ádámé volt az első kör, szóval volt még egy kis időm fejben felkészülni. Erre nagy szükségem volt, ugyanis, mint később kiderült, az út nehezebb volt, mint amire számítottam. Az általam vezetett hosszok kulcsrészein el kellett törpölnöm egy darabig, de a hosszú felkészülésnek köszönhetően végül sikerült őket megoldanom. Mire felértünk, mindketten eléggé elfáradtunk, ugyanis egy kicsit tovább tartott az út, mint vártuk. Lefele menet Ádám mesélte, hogy számára is volt egy holtpont az útban, az egyik traverz során (amit jól titkolt, mert én semmit nem vettem észre belőle), de végül neki is sikerült átlendülnie rajta.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat a túra végére, és megtaláltuk a kihívást az általunk választott útban. Számomra talán egy kicsit nehéznek bizonyult az út, de hát, ahogy a mondás is tartja, azért vannak határaink, hogy feszegessük őket.

---