Időpont:

Helyszín:

Beszámoló:

Résztvevők:

Arnstein

- sziklamászás -

Arnstein

IMG_20180715_135109.jpg
A gyakorlott mászóktól előre elnézést kérek, mert ismeretek híján nem fogok jól csengő mászó szavakat használni, ahhoz még korán van…

A szűk 2 hetes `magányos` időszakom közepén, vasárnap reggel 7-kor indultunk neki Krisszel, Andreával, Pékkel és Louis-val Arnstein remek falai felé. A korai indulás indokolt: a hely igen jól mászható minden szintű mászó számára, remek helyen van, hisz nem pirít le róla a nap a nyári forróságban, és könnyen megközelíthető – így igen kedvelt a mászók körében. Odaérve boldogan konstatáltuk, hogy elsők vagyunk, így gyorsan be is kötöttünk a bemelegítő utakra. Nem sokkal később sorra jöttek a csapatok, zömében családostul, kölyköstül, kutyástul, és én megdöbbenve tapasztaltam, hogy az alig pár hónapos kisbabát kiteszik a szikla alá heverészni, majd apuka elmegy mászni (aztán anyuka is talán). Az egy hete tartó magányos időszakom miatt (a család Erdélyben nyaral) volt idő kicsit rákészülni a mászásra, hisz előtte szerdán Krisz és Andrea társaságában, majd a pénteki nyílt napon is edzettem kicsit a falon, ami most jól jött. 

Mivel ez volt az első sziklamászásom, az elején izgultam mint szűz lány a swinger partin, bár szerintem egész jól lepleztem. Bemelegítésként egy 3-assal kezdtem, először másodként, majd elsőként is, majd ugyanez a 4-essel is megvolt. A fogások jó zsebes félék voltak, bár némelyik igen zsíros volt, főleg a fal alján. A többiek természetesen egy-két szinttel felettem másztak, és itt nem magasságra értem. Próbáltam biztosítás közben ellesni a trükköket, fogásokat, és bátorítani is kellett néha, de Andrea és a srácok egész ügyesek voltak. Később kifeszítettük Pék függőágyát a barlangba, majd engedtem a kísértésnek és kipróbáltam. Szerencsére nem szakadt le velem, csak az a dög kutya ijesztgetett folyton, amikor ott csaholt mellettem, legurítva a köveket. Egy kis pihenés után átmentünk Pékkel a tigris orrához (Tigernase 5+) majd hosszú próbálgatások és kummantások után megvolt a sikerélmény is, amikor felléptem a tigris orrára. Jó, talán egy kicsit túlságosan is a bal pofacsontja felől másztam át, de végül is sikerült, és remek érzés volt. Levezetésnek Pékkel hozzátoldottunk még egy 4+ utat, ahol már én másztam elöl. 

Több volt ez számomra egy egyszerű mászásnál, olyan volt, mint amikor az ember egy rég látott jó barátjával találkozik. Az erdei ösvényen felénk magasodó bükkös, a friss levegő, a kilátás, a természet közelsége eszembe juttatta egyetemista korom túrázásait, amikor bebarangoltuk a Brassó környéki hegyeket: a Nagykőt, a Hétlétra ösvényt, Brassópoján csúcsait. Kissé szégyelltem is magam hogy annyi éven át nem igazán kerestem e régi jó barát társaságát, és elhatároztam, hogy ezen változtatok. Nem akarok betonpatkány lenni, nem akarok panelprolikat nevelni a fiainkból, ki kell törnünk a szürke hétköznapokból és minél több időt kell töltenünk a természetben! Hazaérve telefonon ezt gyorsan meg is beszéltem a feleségemmel, aki örömmel nyugtázta lelkesedésemet.
Pakolás után felmásztunk a szikla tetejére, majd a kötelező csoportkép után, a pélót jobbról kerülve, kimerülten – de boldogan – távoztunk, jómagam epekedő vágyakozással hogy mihamarabb megismételjük e nagyszerű napot! Köszönöm nektek! 

Zsiga

Ha tetszett a beszámoló, oszd meg másokkal is!

Térkép

Galéria

Arnstein

Ezeket olvastad már?


Gretl Wandl

"Hétvégi sportmászáshoz barátságos, árnyékos falat keresünk" jeligére megfejtéseiket küldjék szerkesztőségünkbe.
Nyertesünk Barcza Bónis a…