Időpont:

Helyszín:

Beszámoló:

Résztvevők:

Hohe Wand – Schlüsselerlebnis 235m (7-)

- sziklamászás -

Hohe Wand – Schlüsselerlebnis 235m (7-)

2020_07_01_Hohe_Wand_Schlüsselerlebnis_235m_7-_048.JPG

A múlt szerdai Doppio-katarzis után egy újabb Riedl-út.


Papíron könnyen átszalad rajta az ember: a (2)-es, (4-)-os szakaszok között valahogy nem tűnik föl, hogy az első 170 m-en szinte minden hosszba jut (6+) is. Az meg majd úgyis ott derül ki, hogy az őszinte fajtából.

És nem utolsó sorban: teljesen másmilyen karakter, mint a Doppio.


Négykézláb kezdődik, egy kb. 45 fokos reibungtáblán (talán egy kicsit meredekebb, nem volt nálam szögmérő). Aki nincs hozzászokva, az nem hiszi el, hogy ez négyes. Pedig az. Aztán jön egy nagyon keresgélős (6)-os függőleges fal, és megvagy az első hosszal. Itt már páran eltűnődnek, akarják-e ebben az útban folytatni, vagy szimpatikusabb a szomszédban kanyargó Wüde Posteline. Az előttünk beszálló pár legalábbis valami ilyesmire juthatott.

Másodiknak jön egy három mozdulatos fellépő (6+)-ért: egy kis hason kell áthúzódzkodni. Igazi kulcsélmény megtalálni a jobb kéz fogását (egy apró, háromujjas, besüllyesztett zsebet) a párkány tetején. Pedig – utólag nézve – valaki még szorgos munkával be is karcolgatott alá egy rovást, hogy "nimán, errekeresgéljél". Aztán mocorgó tömbök között felsétál az ember 25 métert...

...és ha rutinosabb, akkor nem is áll meg, hanem megy tovább a törősben, a kalandparki kötelet kerülgetve, további 25-öt. Ezen a részen a kőveretés veszélye miatt amúgy is jó mielőbb túlesni. MINDEN mocorog. Egészen masszívnak tűnő tömbök is. A sisak alap, de itt valóban nagyon kell figyelni.

A negyedik hossz az enyém, és összejön a terheslégzés. Nagyon technikás, velejéig (6)-os, (6+) mozdulatokkal tarkított 20 m, bonyolult kötélvezetéssel, tájékozódási és helyezkedési trükkökkel. Büszke vagyok rá. Pedig a móka igazából csak most kezdődik. Egyrészt, mert következik a kulcsrész, másrészt mert beborul, és aggasztóan közeledik az eső.

Az ötödik hosszról nem sok emlékem van: ilyen gyorsan még nem fejtem át (7-)-t miközben Attila után törtetek fölfelé. Már nyakunkon a felhők és még hátravan öt hossz, kb. 105 méter.

A hatodik hossz nagyon gyönyörű lehet, ha nem az eső elöl menekül az ember. A vége előtt van egy nagyon szép (6+), enyhén kifelé dőlő piaz, csak három-négy mozdulat, de gyönyörűen összpontosul benne mindaz, amit a piaztechnikáról eddig megtanultam.

Innentől lényegében bozótharc várható. Kicsit megnyugszunk, a nehezét letudtuk. Beérünk egy hármas mászópartit, ők a Postlgraton érkeztek. Kicsit üldögélünk mögöttük, míg kiderül, hogy nem lesznek útban, úgyhogy gyors felzergézés a barlang alá (nagy elánnal túl is szaladok a standon), ahonnan az utolsó lényegesebb mászás indul.

Ez lenne a kilencedik hossz, 20 méter. Egy (5+) traverzzel kezdődik, és egy (5)-ös kapaszkodásban folytatódik a fal felső pereméle mentén. Eddig tartott a türelem, ide már megkapjuk a vizet. Áztató, csendes esőként érkezik, de a traverz már így sem esik jól. A platóhoz közeledve a tagolt repedések közül kiázó föld csuszamlós nyákot képez az egyébként príma kövön. Attila összevonja az utolsó hosszal.

Lihegve érek fel mellé, a zsákokból előkerülnek az esőkabátok, összeszedem a kötelet. Időközben a Postlgratos csapat is felérhetett, vidám női sikolyok szűrődnek át a szürke esőfüggönyön a kiszállójuk felől.


Mikor kiérünk a fenti műútra, úgy igazából zuhogni kezd: körben mindenfelé egyöntetű, tajtékos homály; dől a víz, pillanatok alatt átázik mindenünk, amit nem takar az esőkabát. A mezőre érve igyekszünk, ahogy csak tudunk: villámokat is láttunk becsapódni, mi meg fel vagyunk nedvesítve rendesen, és cipeljük a vasasboltot... Lépéseinkre ügyelve csörtetünk lefelé a középső parkolóba, magamban hálát adok, amiért nem a Völlerinen kell ereszkednünk. Nem hiányzik egy ficam vagy rándulás.


Tetszett a Kulcsélmény, kedvem lenne visszatérni száraz körülmények között, egy ráérősebb ismétlésre.

Krisz


Ha tetszett a beszámoló, oszd meg másokkal is!

Térkép

Galéria

Hohe Wand – Schlüsselerlebnis 235m (7-)

Ezeket olvastad már?


Hohe Wand – Trüffelschwein 215m (7)

Gyerekként gyakran hallottam a mondást, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet megunni.

Hohe Wand – Auf Wildenauers Spuren, 220m, (7-)

Das verzauberte Reich – Az elvarázsolt birodalom