Mászásokról, túrákról, mindenről ami a hegyen megtörténhet..
Az utolsó kötélhosszban elkértem tőle a végig (előző nap is) cipelt friendeket, mert sejtettem hogy kelleni fog. Ugyanis nagyon megritkultak a nittek, az utolsó 40m-es kh-ban csak 2 volt. Szóval használtam is, s más természetes biztosítást is, sőt még a stand is ezekből épült.
Ez alkalommal ketten indultunk a most már hazai pályának tekinthető Hohe Wand irányába. A távolból ezúttal nem a hosszú utak vonalvezetését vizslattuk, szemünk a vörösre színezett Almfrieden és a Rote Wand dőlő falait kereste.
Egy régi terv, egy nagy erőpróba teljesítésének ideje érkezett el számunkra augusztus elején. A cél a Traunstein nyugati falának megmászása, a csúcs elérése a Kaffe & Kuchen (7+) 1100 méter hosszú nitt sorát követve.
Több köteles mászásra készültünk, de öltözéskor szembesültem a ténnyel, otthon hagytam a beülőm. Gyors tervmódosítás, marad a sportutazás, a beülőt cserélgetjük, biztosítás meg megy fix pontból, fatörzsről.
A Hohe Wand hosszú útjait erősen fogyasztó csapatunk a héten egyesületünk két hölgytagjával, Gabival és Emesével egészült ki. Levente velük vágott neki a Draschgrat Light megmászásának, okítva őket a több kötélhosszas utak teljesítésének rejtelmeire.
Erre a hétre a Hohe Wand hosszú útjai közül a Totenköpflplattén felkúszó Osterhasi (7-) hat kötélhosszát választottuk.
A héten már másodszor Hohe Wand, ismét a Totenköpfl falrész, most az Überholspuren. Ezt az utat már régebben másztuk, Aszunak ez volt az első hosszabb mászása.
Most nem volt kedvünk új utat keresni, így megismételtük egy régi ismerős, a Zukunfsweiser 195 méterét.
Borult, esőre álló időben érkeztünk a Hohe Wand alá. A parkoló üres, a fal csendes, most nem hallatszott a felszerelésekre jellemző fémes csilingelés.
Ezen a héten a Hohe Wand leghosszabb útjait rejtegető falszakaszt, a Grobe Postlwand 250 m magas falát vettük célba.
A hétvégi forróságban egy, a nap nagy részében árnyékos falat keresve, eszünkbe jutott egy rég elfeledett mászóhely, a Koller Wand.
A kőzet mészkő volt, de a formavilág nekem teljesen szokatlan volt, rengeteg alsós fogás volt, emiatt az alkarom pillanatok alatt bedurrant.
A Draschgrad és a Totenköpfl szektorokban tett kirándulásaink után kicsit visszatértünk a kedvenchez, a Sonnenuhrwand parkoló fölé tornyosuló sziklafalához.
Kellemes májusi délutánt töltöttünk el a Hohe Wand-tól nyugatra található Flatz mászóiskola szikláin. Elvittük Gabit (Ádám kedvesét) és Katit is magunkkal, hogy a mászófalas élmények után kicsit ők is megismerkedjenek a szikla varázsával.
Ez alkalommal a Totenköpfl szektor útjai közül mazsoláztunk.
Csütörtökénti Hohe Wand-i portyázásainkhoz ezentúl csatlakozik Levente és Peti párosa is. Első közös, összeszoktató mászásukra egy könnyed útkombinációt választottak.
Végre újra aktualizáltuk a hétköznapi több-kötélhosszas mászásokat. Továbbra is törekszünk általunk még nem teljesített utak mászására, s így egyre jobban megismerni e Sopronhoz közel eső, rengeteg lehetőséget rejtő sziklafal minden zugát, érdekességét.
A Munka ünnepére eső 4 napos hétvégét kihasználva távolabbi mászóhelyek helyett „csak” a Blechmauer fal jutott nekünk. Karesz ódákat zengett már róla. Ez a Grosser Höllental Ny-ra néző fala, 150-370m utakkal. Kemény utakkal J Ugyanis többségük 8-as, 9-es fokozatú, viszonylag homogén egyforma nehézségű kötélhosszok.
A telet idéző időjárási körülmények között, ezen a hétvégén Peilstein mészkőfalait választottuk.
Sokat töprengtünk Leventével a vasárnapi úticél kiválasztásán. Olyan sziklára vágytunk, ami a közelben van, de még nem érintettük, napsütéses legyen és a hétvégi tömeg is elkerülje. Ha nehezen is, de találtunk ilyet.
A napsütötte Duna-parti sziklákat szemeltük ki. Közülünk néhányan már jártak itt, így könnyen megtaláltuk a dürnsteini mászóhelyeket.
A hirtelen beköszöntött tavaszi jó időt kihasználva, pénteken a munkát egy kicsit félretéve, mint már oly sokszor kora tavasszal, a Roter Ofen sziklafalát kerestük fel.
Áronnal másztunk egyet a Hohe Wandon. Hogy pontosan melyik utakat és azokból mennyit, azt nehéz lenne kibogozni. Készült egy rövidke kis videó is a mászásról.
A nap éppen akkor kezdte el sütni az utat, ami szerencsénkre az ötödik kötélhosszig ki is tartott.
A sportmászás múltját és jelenét meghatározó európai mászóterületek bejárását az Észak- Olaszországban található Garda-tó körüli sziklákkal folytattuk.
Újra Adlitzgraben! Hétvégén ismét ezt a remek, sok kemény mászással kecsegtető, de nem utolsósorban gyönyörű sziklát választottuk.
Hosszú idő után Tibi barátunk újra velünk tartott a sziklák varázslatos világába
A társulat összetétele biztosította a jó hangulatot, az egész napos vidámságot.
Az első két kötélhossz nagyszerű, technikás táblamászás némi piazzal bolondítva..
Kora délután Aszuval Hobó bölcs, örökérvényű zenéjét hallgatva indultunk a Hohe Wand felé..
A Poestingtal egymás után sorakozó sziklatömbjei közül szombaton mi a Kalkofen mészkőfalát választottuk
Az utóbbi hónapokban kicsit hanyagoltuk ezeket a nehéz utakkal teli falakat, már hiányoztak az áthajló sziklákon vezető kemény, sokszor igen technikás mászások.
Pénteki kirándulásunkhoz olyan sziklát próbáltunk keresni, ahol a lányok és Erik biztonságosan tudták gyakorolni az előlmászás technikáit.
Peti, a pár héttel ezelőtti túránk képeit nézegetve kedvet kapott, hogy próbára tegye mászótudását Arnsteinwand áthajló falain.
Sport utak, vagy több hosszas mászás? Végül úgy döntöttünk, legyen mindkettő.
Idén is sor került Paklenicai túránkra. Nem teszem hozzá, hogy a "szokásos", mert ezúttal egy kicsit más jellegű és hangulatú volt, mint a korábbi években.
Örülök, hogy megmásztuk, gyönyörű út, még ha olykor erőltetett is az út vonalvezetése
Az áthajló falakhoz szükséges erőnlét megszerzésén még dolgozniuk kell, mert a függőágy igen hamar előkerült.
A sziklákhoz érve pazar látvány fogadott minket. A kő a sötétvöröstől a feketéig minden színben, fantasztikus formákban és alakzatokban díszelgett.
Aszuval egy csendes, nem zsúfolt, de komoly feladatokat ígérő mászóhelyet kerestünk.
Egyetlen kérdés volt csak az úttal kapcsolatban, milyen ruhában másszunk?
Reggeli érkezésünk után mindenki vadul forgatta a kallert, általunk még érintetlen utakat keresve
A falat reggeltől estig süti a nap, így ideális választás kora tavaszi, vagy késő őszi mászásokra.
Végül az utolsó kötélhossz egy gyönyörű fehér sima reibungtáblán vitt fel, amelynek kulcsrésze igen érdekes technikát kívánt
Az elmúlt években témában ugyan "csak" ennyi beszámoló született, de ezen kívül sok helyen jártunk még. Érdemes végigböngészned egyesületünk programjainak archivumát, mert a beszámolók nélküli programokhoz is találsz térképet és a helyszínen készült fotókat!