Gross Höllental, Blechmauer. A nagyfiúk terepe, olyan utakkal, mint a Ganz normale Wahnsinn (9-)-ért, vagy a 375m hosszú vonalvezetésű Gelber Oktober (7+). Szerencsére a hozzám hasonló  zigótáknak is osztottak pár lapot.

Általában küzdelmekről számolok be, fogcsikorgatós, izzasztó, lihegős vergődésekről, de most semmi ilyen nem történt.
Regeneráló, önbizalomnövelő, kikapcsolódást nyújtó útnak tökéletes választás a De Oide Wurzn.

A terv Peilsteine volt Bónissal.
A kivitel Höllental-Paganini Platte lett, sajnos Bónis nélkül.

Most írhatnék a legutóbbihoz hasonló beszámolót, sorra vehetném a kötélhosszakat, satöbbi, satöbbi. De szerintem tanulságosabb lesz, ha inkább a rossz döntésekről írok.

Végre újra a Höllentálban! Idén még nem jutottam ki ide mászni, irigykedtem is Tomira, neki már összejött itt a John Wayne. Nekem ezúttal a Weichtal Wichtelt dobta a gép. 

Zsigára és Tádéra való tekintettel sportmászóhelyet, a nagy melegre való tekintettel árnyékos falat kerestünk.

Csütörtöki mászónap két főre, 34 fokban. Mi lesz ebből?

A Wandeckről már két beszámolót is írtam, mert évről-évre mindig betesszük a műsorba, lévén kiválóan biztosított, príma minőségű kő, ideális edzőhelyszín.

A Zentennium még a tavalyi tananyag részét képezte volna, ám sosem jött létre olyan együttállás, hogy be tudtuk volna ütemezni.