Időpont:

Helyszín:

Beszámoló:

Résztvevők:

Hohe Wand - Sonnenhur 180m (6+)

- sziklamászás -

Hohe Wand - Sonnenhur 180m (6+)

2019_09_18_Sonnenhur_180m_6+_001.JPG
Mióta a beszámolók menüpont "Hogyan lesz Kriszből mászó" bloggá alakult, emlegetem visszatérő mumusaimat, a küzdős, vádlilefosós utakat, amelyek akkori képességeim határait feszegették. Ha éppen át nem lépték. A visszatérő olvasók már unalomig ismerhetik a medvéimet, úgy sorolom őket, mint Aria Stark a kis lefekvés előtti halállistáját a Trónok Harcában (kellene írnom hozzá custom feliratot).

A listán előkelő helyen szerepel a Sonnenhur.

Ezt az utat (6+)-ért adja Behm bácsi, és ennek köszönhetően Thomas Behm műveit azóta a potenciálisan durva kihívásoknak kijáró tisztelettel közelítem. A nevét is rosszul tudtam. Mert a Napórafalon csak Napóra lehet az út neve nem igaz? Biztos elírták, mint olyan sok mindent manapság. Sonnenuhr kell legyen, mert annak, hogy Sonnenhur biztos semmi értelme (de van, de van... csak az én szeplőtlen német szókincsembe nem került be a Hur jelentése.) Nem írták el, maradjunk annyiban.

Szóval Sonnenhur. Egy őszinte (6+) – legalábbis ezen a környéken mindenképpen. Talán még Grazban is. Az első alkalom kikészített, az út mind a négy (6+)-os kulcspontján rozmárban vergődtem át, igazából fogalmam sincs, miképp sikerült felkutyáznom a standokba. Ádám abban fáradt el, hogy nekem szurkolt. A harmadik hossz végére bevérzett a szemem, a többi hosszból csak annyi maradt meg, hogy autopilot vitt át rajtuk, és fájtak. Azóta eltelt 15 hónap. Már hetesre értékelt problémákat tartalmazó utakkal is volt dolgom. Elérkezett az ideje egy ismétlésnek, megtudni, mire is jutunk mi ketten a Napribanccal.

Nos, az első hosszról annyit, hogy még mindig nem tudom hozni szépen, még másodban sem. Kemény dió, még sokat kell rajta dolgoznom.
A többivel azonban jól boldogultam, a második hosszt előre teljesítettem, és ha nem is simán, de nagyon nagy megelégedésemre vált a kulcsmozdulatsor megfejtése és összerakása. Emlékszem, bő egy éve hogyan másztam ki a vonalvezetésből a jobb fogásokkal kecsegtető, virágfölddel telt zsebecskék irányába, hogy aztán tetőtől-talpig földesen, mocskosan lógjak és gibbonozzak a kötél végén a standig. Ha csak ezért az egy teljesített előmászásért másztam volna az elmúlt 15 hónapban, már akkor is megérte volna.

"Making impossible possible" – megtapasztalni, ahogy a lehetetlennek ítélt dolgok lehetségessé alakulnak – gyakran felhozott idézet a mászók körében, mikor a motivációjukról, a mászás szeretetéről, a mászást kikényszerítő mozgatóerőkről beszélnek. Csak megerősíteni tudom. A mászás minden ízében olyan dolog, ahol a befektetett törődés és munka nagyon egyértelmű, jól értékelhető, látványos fejlődést eredményez. 15 hónapja nem ment. Most már látom, ha tovább dolgozok rajta, egyszer menni fog.

Krisz

Ha tetszett a beszámoló, oszd meg másokkal is!

Térkép

Galéria

Hohe Wand - Sonnenhur 180m (6+)

Ezeket olvastad már?


Peterbaumsgarten – Windhoh

Ezen a hétvégén egy viszonylag újonnan nyitott utakkal kecsegtető sportmászóhelyet derítettünk fel, ahol még Attila…

Schneeberg Großen Sonnenplattenweg 330m (6)

Egy ideje forgattuk már a fejünkben egy höllentali túra gondolatát.